A projekt

Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00016 projekt célja, hogy komplex intézményi fejlesztési projekt keretében biztosítsa a felsőoktatási intézmény hatékony bekapcsolódását a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megvalósításába, továbbá, hogy a magas színvonalú célzott alapkutatások és alkalmazott kutatások emberi erőforrás feltételeinek javítása által hozzájáruljon a nemzetgazdasági célok megvalósításához. A konstrukciónak emellett célja a felsőoktatási intézmény túlcsorduló hatásának (spill-over hatás) növelése, az intézmény regionális gazdasági multiplikációs hatásának erősítése a technológia-transzfer folyamatok korszerűbbé tétele által.

Tevékenység csoportok:

A hazai intelligens szakosodási stratégia kutatási fejlesztési irányaihoz illeszkedő intézményi célzott alapkutatások és alkalmazott kutatások emberi erőforrás feltételeinek megteremtése, támogatása (kötelezően megvalósítandó tevékenység).
Az intézmény K+F+I folyamatainak racionalizálása, rögzítése.
A felsőoktatási intézmények kutatási portfoliójának fókuszálása (kötelezően megvalósítandó tevékenység).
A nemzetközi szintű kutatási területek azonosítása, valamint azok nemzetközi színtéren láthatóvá tétele (kötelezően megvalósítandó tevékenység).
A felsőoktatási intézmények és a gazdasági szféra közötti kutatási kapcsolatok erősítése a technológia transzfer folyamatok támogatása által.A felsőoktatási intézmények szerepének erősítése a technológia intenzív vállalatok – elsősorban KKV-k – innovációs tevékenységének felépítésében, összhangban a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia által kijelölt irányokkal.
A felsőoktatási és ipari együttműködési központok emberi erőforrás feltételeinek biztosítása.
A felsőoktatási intézmények klaszterekben és aktív nemzeti technológiai platformokban való részvételének erősítése.
A felsőoktatási doktori képzések helyi K+F fejlesztési igényekhez hangolása.
A felsőoktatási intézmények openaccess rendszerben történő publikációs tevékenységének erősítése.

A felsőoktatási intézmények tudománynépszerűsítő tevékenységének erősítése, valamint a helyi és regionális művelődési, ismeretterjesztő lehetőségek bővítése.

A projekt céljai öt munkacsoportban valósul meg:

Alternatív szántóföldi növénytermesztés altéma
Mezőgazdasági vízgazdálkodás altéma
Hidrokultúrás növénytermesztésaltéma
Precíziós gépkezelés altéma
Tudásközpont

A régió bemutatása

A dél-alföldi régió három dél és dél-kelet magyarországi megyét foglal magában; BácsKiskun-, Csongrád- és Békés megyét. A régió a Duna, a keleti és a déli országhatár közti területen fekszik, és egyes vélemények szerint Magyarország legstabilabb, alig vitatott térbeli keretek között szerveződő régiója (Perczel, 2003).

Dél-alföldi régió megyéi is kistérségei (Forrás:KSH) A projekt megvalósítása, várható eredményei és hatásai egy adott foglalkoztatási és gazdasági problémákkal küzdő régióra terjednek ki: A Dél-alföldi régió 25 statisztikai kistérsége közül 7 tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. A régión belüli térszerkezet vázát nem a statisztikai kistérségek, hanem más rendezőelvek mentén kialakuló, viszonylag homogén településcsoportok képezik. Ilyenek: a megyeszékhelyek (illetve részben Baja), szomszédos városaik és szuburbanizálódó övezeteik együtteséből formálódó agglomerációk, melyek a régió legnagyobb kiterjedésű, összefüggő, dél-alföldi viszonylatban fejlett, erősen urbanizálódó, dinamikus pólusai. A kecskeméti településegyüttes a megye népességének 26%-át tömöríti, ebből a nagyváros egymagában egyötödét. A békési megyeszékhelyen csak minden hatodik megyei lakos él de a Közép-békési centrum (Békéscsaba, Békés, Gyula) együttesen már a megye lakosságának 30, a teljes település-együttes pedig 40%-át adja. Szeged súlya a megyéjében kiugró (a népesség 38 %-a él itt), település-együttese a megye lakosságának közel felét tömöríti, a közeli Hódmezővásárhellyel együtt arányuk a 60%-ot közelíti.

Gazdasági környezet

A Dél-Alföld régió az elmúlt évtizedek a szerkezetváltási törekvései ellenére megmaradt elsősorban mezőgazdasági jellegű régiónak, az ipari tevékenység nem meghatározó, a feldolgozóipar tekinthető a legjelentősebbnek. Az egyes régiók által megtermelt GDP alapján a Dél-Alföld régió a 2010-2011-2012- 2013 években az ötödik, az egy főre eső GDP vonatkozásában 2010-2011-2012 években az ötödik, míg 2013-ban már a negyedik helyet foglalta el a hét régió sorában (III. sz. melléklet 2. ábra). A Dél-Alföld régió gazdasági részesedése 2010-2013 között a GDP-ből folyamatosan nőtt (2010 8,5%; 2011 8,8%; 2012 8,8%; 2013 9% volt). A három dél-alföldi megye közül Bács-Kiskun megye GDP-je volt a legmagasabb 2013- ban (3,8%). Az egy főre eső GDP a Dél-Alföld régióban is csökkent az előző évihez képest. A Dél-Alföld régió egy főre jutó GDP vonatkozásában az EU-27 átlagának 2012-ben a felét sem éri el, a KSH szerint 43,7 százalék volt. A régiók közötti fejlettségben és teljesítményben kifejezett különbségeket a bruttó hazai termék részesedése, valamint az egy főre jutó értéke komplexen mutatja. A KözépMagyarország régió részesedése 2012-ben 48,3% volt, ez az arány csökkent, 2013. évben a bruttó hazai termék 47,8%-át ebben a régióban állították elő.

A Dél-Alföld régió részesedése az elmúlt két évben 8,7-9% között mozgott. Az egy főre eső GDP értéke 2013-ban a Közép-Magyarország régióban az országos átlagnál 60%-kal magasabb, míg a Dél-Alföld régióban 30%-kal elmarad az országos átlagtól. Az adatok a tevékenységek egyértelmű közép-magyarországi koncentrációját mutatják. Magyarországon a szűken számított mezőgazdaság részesedése a nemzeti össztermékből jelenleg 4,6%, amennyiben csupán a szigorúan vett nyersanyagtermelést vesszük. Ez az érték azonban 13%-ra nő, ha hozzá számítjuk az alacsony szinten tartott élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos szállítási és kereskedelmi tevékenységet.

A foglalkoztatási arány átlagosan mind a Közép-Magyarország, mind a Dél-Alföld régióban növekedést mutat a 2012-2014 években. Dél-Alföld általában is az országos foglalkoztatási arány alatt marad, azonban a Békés megyei helyzet még ennél is rosszabb. A régió három megyéje közül itt a legalacsonyabb az arány, 2011-ben 45,6%, 2014-ben 49,3% volt a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta értéke az országoshoz mérten 2011 és 2012-ben átlag alatti, 2013 és 2014-ben átlag feletti, azaz az országos átlaghoz hasonló tendenciát mutat. 2011-ben még 12,3% volt a békés megyei munkanélküliségi ráta, ez 2014-re 10,4%-ra csökkent.

A budapesti és gödöllői képzési helyek főként a Közép-Magyarország régió gazdasági életébe kapcsolódnak be kutató helyi kapacitásukkal, munkaerő teremtésükkel, de a békéscsabai, gyulai, szarvasi képzési helyeken keresztül biztosított a vidék gazdasági fejlesztéséhez való hozzájárulásunk is.

Az egyes régiók által megtermelt GDP, és az egy főre eső GDP vonatkozásában a Dél-alföldi Régió 2007, 2008, 2009 években az ötödik helyet foglalta el a hét régió sorában. A Dél-alföldi Régió gazdasági részesedése 2009-ben a GDP-ből 8,7% volt. A három dél-alföldi megye közül Bács-Kiskun megye GDP-je volt a legmagasabb 2009-ben (3,5%). Az egy főre eső GDP a Dél-alföldi Régióban is csökkent az előző évihez képest. A Dél-alföldi Régió egy főre jutó GDP vonatkozásában az EU-27 átlagának a felét sem éri el, a KSH szerint 42,7 százalék volt.

A régióban az ipar, azon belül is a feldolgozóipar a legjelentősebb ágazat, ami 2009- ben némi csökkenést mutatott a gazdasági válság következtében. Az ipar szerepe 2009 óta folyamatosan növekszik az említett beruházásoknak köszönhetően. Jelentősebb ágazat a régióban a közigazgatás, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás, a kereskedelem, a szállítás, a raktározás és a vendéglátás, illetve a Délalföldi Régióban nagy tradíciókkal rendelkező mezőgazdaság, amelynek teljesítménye a többi régióhoz hasonlóan itt is jelentős mértékben csökkent. A vállalati szektort tekintve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az oktatás mutatott fel kismértékű bővülést.