Víztudományi Konferencia Szarvason

XXI. századi vízgazdálkodás a tudományok metszéspontjában címmel rendezte meg a II. Víztudományi Nemzetközi Konferenciát március 22-én az Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Szarvason.  A résztvevők térben és időben is nagy távolságot tettek meg ezen a napon, ugyanis megtudták, hogy vízgazdálkodásunk az Árpád-korban gyökerezik, és azt is, hogy műanyag hulladékaink a természetes vizekbe kerülve körülutazzák a világóceánt, ám egészségkárosító hatásuktól így sem menekülhetünk el.

Dr. Palkovics László rektor köszöntőjében elmondta, hogy a kar az egyetem számára is kedvező régióban helyezkedik el, hiszen európai uniós forrásokra pályázhat és ezt a lehetőséget nagyon jól ki is használja. A mostani konferencia azt példázza, hogy a kar több szervezettel együttműködve dolgozik a vízgazdálkodási kutatások és fejlesztések területén. Szarvason a víz is jelen van, a Holt-Körös az egyetem legjelentősebb csapatépítő programjának, a SZIE Regatta versenynek a helyszíne.

Dr. Futó Zoltán, a kar megbízott dékánja elmondta, hogy az ENSZ 1992-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, már akkor is segélykiáltásként. Jelenleg 2-300 millió embert érint közvetlenül a vízhiány. Az ENSZ közgyűlése 2015-ben célul tűzte ki, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez.

Magyarországon 26 évvel ezelőtt természetesnek vettük, hogy sok vizünk van, elég jók voltak a feltételeink e téren. Ma hazánkban is a víz megőrzése, visszatartása, a körfogásos gazdaságban történő minél jobb hasznosítása a cél, hangsúlyozta a kar vezetője.

A mezőgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó. E nélkül elképzelhetetlen az élelmiszertermelés. A 24. órában vagyunk, az öntözésfejlesztés elkerülhetetlen a versenyképességünkhöz, szögezte le dr. Futó Zoltán.

Az egyetem kettős szerepet tölt be a vízgazdálkodás területén. Az első az oktatás. Művelt, képzett szakemberek nélkül nincs öntözésfejlesztés. A képzésért az egyetem vállalja a felelősséget, mind a 8 kara érintett a víztudományokban. Szarvas a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézettel együtt a szakterület hazai kutatási és innovációs központja, ahol a víz- és energiatakarékos technológiák, precíziós öntözési módszerek fejlesztésének és bemutatásának az infrastruktúrája is kialakul.

A megváltozott klimatikus viszonyok között ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van, fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, majd arról beszélt, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. A klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány különböző ösztönzőkkel támogatja.

Feldman Zsolt elmondása szerint a cél az, hogy az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig. A következő tíz évben évente 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükség van továbbá a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére is. A gazdálkodók beruházásait segítik a Vidékfejlesztési Program pályázatai, jelenleg 19 pályázat van még nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel.

Az államtitkár végezetül hangsúlyozta: a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni és megtartani a vidéket a mezőgazdasági termelés számára. Közös érdekünk, hogy az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeit minél szélesebb körben képesek legyünk felhasználni.

A fenntartható édesvízi akvakultúra lehetőségei Magyarországon a XXI. században címmel dr. Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézetének igazgatója, Műanyagszennyezés a vizekben, veszélyek és megoldások címmel dr. Németh Zsolt, az NKE Vízügyi Kar tudományos munkatársa, Vízgazdálkodás a középkori Magyarországon: emlékek és perspektívák címmel dr. habil. Jakab Gusztáv egyetemi docens, az AGK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet megbízott igazgatója tartott előadást a plenáris ülésen.

Az Agrár- és Gazdaságtudományi Kar fotópályázatot hirdetett Vizet mindenkinek címmel! A hirdetményre 15 pályázó 40 pályamunkát küldött be. Ezeket szakmai bizottság értékelte és közönségszavazásra is lehetőség nyílt a kar közösségi oldalán.

Az eredményhirdetést a plenáris ülés végén tartották.

A közönségszavazatok alapján a különdíjat Hoppál Erzsébet Belviz Törökszentmiklós határában 2016 című képe nyerte 301 szavazattal.

Első díjat kapott Bontovics Máté Holtág című képe. A 2. helyezést Márton Máté Dániel, a harmadikat Makai Róbert Attilának ítélték.        

A szakmai bizottság tagjai Kugyeláné Décsei Mónika, a Cervinus Teátrum szakmai igazgatóhelyettese, Bagi László asztrofotós, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnökségi és alapító tagja, Balázs Gusztáv újságíró, a SZIE Médiaközpont ügyvivő szakértője és dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens, környezetvédelmi szakújságíró voltak.

A díjakat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága, a Békés Megyei Kormányhivatal és a Cervinus Teátrum Szarvas ajánlották fel és dr. Bak Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatója adta át.

A konferencia vízgazdálkodási, környezetgazdálkodási, agrártudományi és nemzetközi szekcióülésekkel folytatódott és poszterkiállításon is megtekinthetők voltak a friss kutatási eredmények.

Balázs Gusztáv